Jackie Chan maraton: Bleeding Steel (2017) HUN


Rendezte: Leo Zhang

Írta:
Siwei Cui
Erica Xia-Hou
Leo Zhang

Szereplők:
Jackie Chan
Show Lo Show Lo
Na-Na OuYang
Erica Xia-Hou
Callan Mulvey
Tess Haubrich
Kim Gyngell
Damien Garvey



Jackie Chan nagyon belehúzott az utóbbi időben a filmkészítésbe. Mintha futószalagon gyártaná az újabb alkotásait. 1985-ben jelentek meg ilyen sűrűn filmjei egymás után szinte még ugyanabban az éveben.
A Bleeding Steel-t a The Foreigner-rel majdnem egyszerre forgatta le. Az elmúlt pár év során Jackie Chan minden filmje kicsit más lett, mint az összes többi. Igyekezett minden alkalommal valami újat kipróbálni, és testhezállóbb szerepeket keresett. A The Foreigner-ben sikeresen építette be a drámai elemeket repertoárjába.

A Bleeding Steel című kínai produkció során a sci-fi filmek világába tett látogatást. Csak az a kár, hogy leginkább a mostanában divatos gagyi tudományos-fantasztikus elemekből merítettek. Pedig milyen jó lett volna, ha valami nemesebb alapanyagból dolgoztak volna. Szerencsére inkább az akcióra helyezték a hangsúlyt a sci-fi helyett, ami nem is baj, hiszen Jackie Chan ebben a műfajban mozog inkább otthonosan. A továbbiakban a cselekmény részletes kivesézése következik, amelyben sok részletet elárulok a történetől is.

A Bleeding Steel első akciójelenetében Lin (Jackie karaktere) hasonló felszerelést visel, mint az Újabb rendőrsztoriban. Talán ez egy kis utalás arra, hogy a múltban járunk. Egy doktort próbálnak kimenekíteni, aki bioroidok (az Appleseed-ből csórhatták ezt a szót) és műszívek (pont olyan, mint ami a Robotzsaru 1-ben volt) feltalálásával tölti a szabadidejét. Eközben Lin lányáért küzdenek az orvosok, mert leukémiában szenved.
A doki egyik teremtménye, egy Andre nevű bioroid vérfürdőt rendez a rendőrök között. Lin viszonzásképpen elgázolja, és keresztülhajt vele egy sufnin. Végül felrobbantja a bioroid főgonoszt egy üzemanyagtartállyal. Az autó csodával határos módon viszonylag egy darabban marad csak dob egy szaltót a levegőben, és leszakad az első kerék a lökhárítóval együtt. A sofőr pedig megússza egy kórházi kezeléssel. Vegyetek ti is Volkswagen-t! Andre ámokfutását csak Dr James, Lin, és Susan (Lin munkatársa) éli túl.

Látszólag az akciójelenetek stílusa, vágása, operatőri munkája, és színvilága a Transformers-t próbálja utánozni. Üzenem, a készítőknek, hogy rossz mintát választottak maguknak. A képi világ helyenként a gusztustalanul giccses narancs és kék szín kontrasztján alapuló autóreklámokra, Hollywood-i filmekre, és Michael Bay stílusára hajaz. Szerencsére nem rázzák agyon a kamerát.

A jelenetek fényképezésével nincs is annyira bajom. Csak az egész film annyira próbálja Hollywoodot, a képregény-, és látványfilmeket utánozni, hogy nem igazán tűnik eredetinek. Viszont második alkalommal nézve ez már annyira nem is zavart. Szerencsére az akciójelenetek nincsenek annyira szarrá vágva, mint a Resident Evil: The Last Chapter esetében, szóval a harcok során szépen követhetőek az események.
A film elején látható nagy akciójelenet után, ami teljesen rendben volt, ugrunk röpke 13 évet, és Ausztráliában találjuk magunkat. Amíg meg nem pillantottam egy filmben szereplő szórólapot, az sem volt világos, hogy a film a jövőben játszódik-e vagy sem, mert a film sosem köti az orrunkra, milyen évet is írunk tulajdonképpen. Természetesen a jövőben játszódik, ha már így tudni akarjátok. Naná, hogy ott. Nevezetesen 2020-ban, ami pár év múlva már úgysem fog számítani. Nem igaz? Azt viszont tényleg nem sikerült megtudni, hogy a gonoszoknak miért van hi-tech cuccuk, (Tronból lopott) páncéljuk, és lézerfegyverük. A főhadiszállásukról pedig a S.H.I.E.L.D. hajója jutott eszembe. Az idő múlását azzal sikerült érzékeltetni, hogy Lin megőszült. Susan viszont teljesen ugyanúgy néz ki, mint 13 évvel ezelőtt a bioroid-balhéban.

Szóval a jövőben egy nőnek öltözött férfinek sikerül bejutnia egy íróhoz. Csak tudnám, hogy az őrök ezt hogy nem vették észre. És a nyeles gránát? Persze teljesen világos, hogy kezdetben egy őt öltöztettek be testdublőr gyanánt, hogy a kedves nézőket is jól becsaphassák. Ezután megjelennek a főgonosz emberei egy fekete ruhás nő vezetésével (a stáblistában is így hívják őt), és Lin (Jackie Chan) is, aki végig maszkot visel. Mindenki valami információt akar megszerezni, amit az író lejmolt valahonnan, szóval a sikerkönyvét valójában mégsem saját kútfőből írta a kis hamis.
Kiderül, hogy Andre-t a bioroidot olyan kemény fából faragták, hogy még a robbanást is túlélte. Persze, hogy túlélte. Furcsa is lenne, ha már a film elején elfogynának a rosszfiúk. Ráadásul a főmufti valami nagyon frankó űrkorszakbeli arcfelismerő programmal rendelkezik. A biztonsági kamera felvétele alapján leleplezi Lint. A program egyszerűen átlát a maszkon. A rendőrök mit nem adnának egy ilyen kütyüért. Andre-nak szabadalmaztatnia kellene, és máris dőlne a pénz. 

A transzvesztita megszerzi magának az információt. Az adatok között fotókat talál egy lányról. Ezután elindul egy mellékszál, ami eléggé megszakítja a film kezdeti lendületét. Megismerekedhetünk Nacy-vel, aki állandóan bajba kerül bárhol is jár a városban. Ez a rész különösen nem érdekes, mert láthattuk már többször, és jobban is feldolgozva a Pókember vagy X-Men filmekben. Ennél a résznél kezd ellaposodni a Bleeding Steel. Nancy-t állandóan rossz álmok kínozzák éjjelente. Egy boszorkányhoz jár, mert azt hiszi, hogy ő meggyógyítja.

Az angol nyelvű párbeszédek előadásmódja elég vacak, és pár mellékszereplő egyenesen az őrületbe kergetett. Talán a Jackie a jófiú és a Balhé Bronxban filmek esetében fordult elő, hogy hasonlóan erőltetetten túljátszották szerepüket az ausztrál színészek.
Nem bántam volna, ha kihagyják Leeson csávó pojácáskodásait. Teljesen tönkreteszi a film hangulatát arra a rövid időre, ameddig szerepel benne. Nagyon vicces akart lenni, de inkább kínos nézni, amiket leművel. Viszont az a jelenet nem sikerült rosszul, amikor egy rövid jelenetben a Sammo Hung, Jackie Chan, és Bruce Lee kung fu filmjeit parodizálja.

Nem értem, hogy a rosszfiúk miért ugrálnak cikk-cakkban ide-oda a korláton parqour stílusban, mikor Leeson menekül Nancy-vel a suhancok elől. Nyugodtan egyenesen is lefuthattak volna a lépcsőn, hiszen nem került az útjukba semmiféle akadály. A film tele van olyan dolgokkal, amik jól néznek ki, de logikailag semmiféle funkciót nem töltenek be. Pedig régen Jackie Chan különös tekintettel oda szokott figyelni arra, hogy szépen nézzen ki egy akciójelenet, és logikusan is fel legyen építve ok okozati módon.

Csak azt sajnálom, hogy a film 40. perce körül olyan mélyrepülésbe kezd, hogy utána egy jó darabig alig tud visszatérni a normális kerékvágásba. Ekkor fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy hova a kénköves ménkűbe is tűnt Jackie Chan?
Nancy elmegy valami varázslóhoz vagy illuzionistához, akinek szerintem semmi köze az egész történethez, de mindegy. Éppen próbát tart a Sidney Operaházban egy műsorra. Leeson segít Nancy-t bejuttatni oda. Az illuzionista felfedi Nancy emlékeit. Kiderül, hogy Nancy valójában Jackie Chan karakterének, Linnek a lánya, Xixi. Zsinórban ez a harmadik film, ami Jackie Chan karakterének lányáról szól (Police Story 2013, The Foreigner (2017), Bleeding Steel (2017)). Ekkor megérkeznek a főgonosz emberei, és megölik az illuzionistát.

Ezután tűnik fel ismét Jackie Chan karaktere, hogy megmentse a lányt. Ismét összecsap a főgonosz embereivel. A színházi összecsapás nagyon jól néz ki, és a koreográfia is tetszik. A nő túl erősnek bizonyul. Jackie Chan menekülés közben a Sydney-i Operaház tetején találja magát, ahonnan már nem tud hova futni. Egy THX hangeffekt kíséretében feltűnik a nő is. Megküzdenek egymással a tetőn. Látszólag az egészet a helyszínen fették fel. Ez az akciójelenet Az elveszett zsarut, a Csúcsformában 2-t, és a az Újabb rendőrsztorit idézte fel bennem. A Bleeding Steel-ből ez a rész nagyon jól sikerült. A színházban és a tetőn zajló harci jelenet az egész film legjobb pillanatai közé tartozik.
Miután Nancy-t biztonságba helyezték, Lin megbilincseli Leesomot a pincében, hogy kivonja egy időre a forgalomból, mert nem bízik benne. Közben kiderül, hogy a boszorkány akihez Nancy járt eladta a lány álmaiból származó információt, és a terápiás kezeléseken titokban felvett videót Ricknek az írónak. Rick pedig ezek alapján írta meg a könyvét, ami akkora siker lett. Lin holtan találja a boszorkányt az otthonában. Hirtelen nappal lesz, amikor Lin hazaér a tett színhelyéről. Az ajtót nyitva találja, Nancy pedig eltűnik. Visszatérnek a lány emlékei.

Kiderül, hogy Nancy-t a doktor mentette meg, akit a film elején Lin védelmezett a többi rendőrrel együtt a bioroid főgonosztól. Viszont nagy ellentmondás, hogy Jackie Chan karakterének a lányának már régen megállt a szíve, amikor a doki kicserélte bionikus változatra. Egy szívmegállás után maximum négy perc áll rendelkezésre az újjáélesztéshez. Kétlem, hogy annyi idő alatt a doki odaért volna megműteni a lányt.

Gondolom azt mondani sem kell, hogy egy ilyen operáció sem pár másodpercig tart. Viszont a film elején megtudjuk, hogy Nancy szervezete gyorsan gyógyul. A szívleállás után pedig a doki lecserélte a lány vérét is mesterségesre, ami  regeneráló hatással rendelkezik. Ezt úgy kell elképzelni, mint Logan öngyógyító képességét. A flashback-ekben a doki gyíkokon hasonló dolgokkal kísérletezik, mint Curt Connors a Pókemberben. Viszont ez a bionikus vér akkor is mindent meggyógyít, ha lány szervezete már összeomlott? Ez egy jó kérdés. Mivel a Bleeding Steel nagy mese, ezért csodával határos módon a doktornak sikerült megmentenie, és a lány DNS-e valamilyen módon megváltozott a beavatkozás következtében. Az egyetlen hátrány, hogy elvesztette az összes emlékét az apjáról. Miután Xixi-t halottnak nyilvánították, a lány és az apja, Lin új személyazonosságot kapott. Lin elintézte, hogy Nancy (Xixi) egy ausztrál árvaházba kerüljön, hogy biztonságban legyen, ha a rosszfiúk keresnék. Lin idegenként továbbra is védelmezte a lányt.
Ezután a zavaros visszaemlékezés után ugorjunk vissza a 2020. évbe! Miután Nancy elszökik, Lin követi Kínába, de lányt elrabolják Andre emberei. A bioroidnak Nancy vére kell, hogy regenerálódjon a robbanásban megsérült teste. Ezután egy elég bosszantó dologgal kell szembesülnünk. Nevezetesen, hogy a filmben Nancy vére képes emlékeket megőrizni (főleg a doktor emlékeit). Ez teljesen kiverte nálam a biztosítékot. Akik a forgatókönyvet írták, biológiából tutira végigbukdácsolták az iskolás éveiket. Csak tudnám, miért ír valaki forgatókönyvet olyan témában, amihez nem ért. 

Susan és Leesom segítségével Lin behatol Andre főhadiszállására, hogy kiszabadítsák Nancy-t egy pokolian izgalmas és látványosan szórakoztató gigantikus akciójelenet finálé keretében, amely az Istenek fegyverzetét idéző mutatvánnyal zárul, csak kicsit másképp. A robbanások nem tűnnek valósághűnek, és a zöld hátteres jeleneteknél is látszik, hogy az ég csupán utólagos animáció. Az emberek egyszerűen nem illenek össze a háttérrel, pedig itt még szerencsére nem olyan homályos a körvonaluk, mint a Műkincs hajsza (2012) esetében. Lényegében ismét kaptunk egy Jackie Chan best of-ot, amely tartalmazza a 2000-es évek akciójeleneteinek legjavát, és a 70-es évekbeli hongkongi filmek történetbeli hiányosságait.
Hasonló szintű baromságokkal találkoztam annak idején a Gyilkos meteorok (1976) és a Gyilkosság cselszövéssel (1977) kapcsán, és már akkor is felhúztam magam ezeken. Hasonló katyvasz volt még Kamukém (2001) című film. Pont ugyanazok a hiányosságai, mint ennek a 2017-es alkotásnak: a karakterek idegesítőek, a fordulatokat a semmiből húzzák elő meglepetés nélkül, és a csattanó is unalmas. A sztori látszólag csak alibi volt arra, hogy összekösse az akciójeleneteket. Még a Rendőrsztori 1-nek is jobb történettel rendelkezik, mint a Bleeding Steel. Talán, mert nem bonyolították túl feleslegesen.

Az egész Bleeding Steel rettenetesen összecsapottnak tűnik. Olyan, mintha a forgatókönyvet pár perc alatt írták volna meg kevesebb időbefektetéssel, mint a Műkincs hajsza (2012) esetében. A sztorinak elég kevés az értelme, és megspékelték átgondolatlanságokkal, logikai buktatókkal.

Viszont legalább az akciójelenetek jól néznek ki, és elég látványosak. Látszik, hogy a harcokba mindent beleadtak, és a koreográfia is renden van. Talán ez az egyetlen dolog, ami megmenti a filmet. A Bleeding Steel-nek valahogy mégis sikerül a végére új erőre kapnia. Valami fura trash élményt ad, ami csak egy fokkal jobb, mint a leggagyibb Hollywood-i alkotások (Ultraviola, Resident Evil: The Last Chapter).
Csak tudnám, hogy a film végi bakiparádé alá miért a mandarin nyelvű Rendőrsztori dal vacak átdolgozását választották. Abszolút nem illik a Bleeding Steelhez. Már a Police Story 4 alatt is rettenetes volt mandarinul. Ha már mindenképpen ezt a számot szeretnék erőltetni, nem lehetett volna kantoni nyelven előadni? Az a változat mindig is jobban tetszett. Sajnálom, hogy mostanában Jackie Chan nem kantoniul forgatja a filmjeit. 

Összeségében a Bleeding Steel-t egyszer-kétszer meg lehet nézni, de szigorúan csak hardcore Jackie Chan fanatikusoknak ajánlott, és akkor is csak az akció kedvéért. Szükséges hozzá kikapcsolt agy, valamint esős este (feltéve, ha az embernek nincs más dolga). Nem volt hatalmas csalódás, csak a The Foreigner (<-- Erősen javallott inkább ezt megtekinteni.) olyan jól sikerült, hogy utána ez a film olyan volt, mint egy arcon csapás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése